Az adatvédelmi (GDPR) és a bejelentő-védelmi (whistleblowing) szabályok után újabb uniós direktíva érkezik, amely előbb vagy utóbb valószínűleg minden az Európai Unióban aktív cég működésére hatással lesz. 2023-tól új ESG kötelezettségek jönnek, melyek minden nagyvállalatot érinteni fognak, így érdemes lehet már most elkezdeni a felkészülést – foglalják össze a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda budapesti szakértői.
Az Alteo – mint vevő – üzletrész adásvételi szerződést kötött a FE-Group Invest 1 milliárd forint összegű jegyzett tőkéjének 75,1 százalékát megtestesítő részvényei tulajdonjogának átruházására.
Nem csupán kiegészítő tevékenység, hanem a cég munkájához üzletileg, továbbá a stratégiát tekintve is szervesen tartozó elem az Alteo életében az e-mobilitás. A cég e-mobilitás üzletága, az Alte-Go másfél évvel ezelőtti indulása óta több, mint kétszáz elektromos gépjármű töltési pontot telepített, elsősorban irodaházi és társasházi környezetben.
Ismét itt a kánikula, a hőérzetünk mellett a statisztikák is azt mutatják, hogy évről-évre egyre melegebbek lesznek a nyarak. Az Eurostat adatai alapján 1979 és 2021 között közel háromszorosára nőtt a hűtési igényt kifejező hűtési index, míg a fűtési igény tizedével csökkent. A klíma változásával az igényeink is változnak, ez pedig az ingatlanpiacot, a kedvelt lakásokat sem hagyja érintetlenül. Most még lehet, hogy a legtöbben visszautasítanának egy földszinti, belső udvarra néző sötét lakást, de 10 év múlva, amikor állandósulnak itthon is a 40 fokos melegek, akkor lehet, hogy az lesz az új kedvenc? Sok a nyitott kérdés az ingatlanpiac trendjeit nézve, de az biztos, hogy az energiahatékonyság lett az új "hot topic".
A Magyar Állam által kiírt hulladékgazdálkodási koncessziós pályázatot a Mol nyerte el, így 2023. július 1-jét követően 35 évig a társaság végezheti az évi közel 5 millió tonna magyarországi települési szilárdhulladék begyűjtését és gondoskodik annak kezeléséről, valamint megvalósítja a kapcsolódó beruházásokat.
Inflexiós ponthoz érkezett az ESG: a jelenlegi válságot követő időszakban jelentős előnyre tehetnek szert azok a cégek, akiknek nem a nulláról kell felvenni a fonalat, hanem akár a válságüzemmód során is szem előtt tartották a fenntartható környezeti, társadalmi és a modern gazdálkodási elveket. A klímakockázatoktól való félelem erősödése és a Covid járvány első hullámai miatt a nagyvállalatok boardjaiban az első számú prioritássá vált a fenntarthatóság - erről tanúskodott a KPMG 2021-es CEO Outlook kutatása, amely szerint a nagyvállalati vezérigazgatók késznek mutatkoztak, hogy néhány éven belül cégeik árbevételének 10 százalékát forgassák fenntarthatósági beruházásokba.
A klímaváltozással járó hőhullámok fokozzák az erdőtüzek kockázatát, melyek világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek. Bár leginkább a trópusi és boreális régiók vannak veszélyben, a tavaszi és nyári időszakban Magyarországon is fordulhatnak elő erdőtüzek – idén júliusban a Bükkben emésztett fel jelentős területet egy futótűz. Mivel a száraz, fás, bozótos területeken a lángok gyorsan terjednek, a tűz mielőbbi észlelése és a tűzoltás megkezdése kulcsfontosságú az erdőterület védelme érdekében. Ebben nyújthat segítséget a Vodafone felhő alapú IoT riasztórendszere, amely még az „aranyórában” lehetővé teszi a reagálást.
Több Pest megyei település vízellátása is javulhat 2-3 év múlva egy 16 milliárdos beruházás segítségével – tudta meg a Duna Menti Regionális Vízmű vezetőjétől a Népszava. Azokon a területeken viszont, ahol a népességrobbanás ellenére sem fejlesztenek, ott kockázatos marad a vízellátás biztonsága.
Sorra jönnek a bejelentések, hogy vízhiánnyal küzdenek az egyes települések, korlátozásokat kell bevezetni és szélsőséges esetben akár már az ivóvíz ellátás sem biztosított. Budapest északnyugati és északkeleti részén a fizikai adottságok is nehezítik a víz megfelelő ellátását, a hőség fokozza a fogyasztást, a helyzeten pedig az sem segít, hogy 40-50 éves hálózatok biztosítják a lakosság mindennapi vizét, amikre ráférne a korszerűsítés. De miért épp a Budapestről északkeletre és északnyugatra fekvő településeket érinti a vízhiány, ha az agglomeráció egészére igaz a hirtelen népességnövekedés a kiköltözési hullám miatt? Mire számíthatnak az ott élők, és mire az ország más részén vízhiánytól rettegők? Milyen a magyar vízellátási infrastruktúra? Hol számíthat a lakosság hasonló problémákra? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe a Magyar Víziközmű Szövetség segítségével.
Most, hogy az EU, illetve a tagországok öt klímavédelmi törvényt is elfogadtak, megindulhat Magyarországon is a teljes zöld átállás. Rövid távon az egyik legégetőbb problémát az orosz gázfüggőség, illetve az energiaválság jelenti, még akkor is, ha a jelenlegi hőségben távolinak tűnhet a téli fűtési szezon nagy kérdése: Lesz elég orosz gáz? Legalább ilyen fontos lenne, a hazai épületállomány energetikai korszerűsítése is, ez is elengedhetetlen ahhoz, hogy kevesebb legyen a lakosság fosszilis energiafelhasználása, és mégse fagyjunk meg télen. Az Egyensúly Intézet két szakpolitikai csomagjában (Hogyan érjük el a klímasemlegességet? II., és Hogyan kezeljük a zöld átmenetet?) többek között a gázfüggőség és az energetikai mélyfelújításokkal járó kihívásokat, és az erre adott lehetséges válaszokat gyűjtötték össze. A tanulmányok bemutója során az Intézet, illetve a Greenpeace szakértőivel beszélgettünk.
A Magyarországon a kibocsátás további csökkentése érdekében 2025-ig bezárják a Mátrai Erőmű lignit blokkját, de ezt szolgálja még a naperőmű kapacitás növekedése is - mondta Palkovics László technológiai és ipari miniszter az Inforádió Aréna című műsorában szerdán. Beszélt a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjainak üzemidő-meghosszabbításáról is.
A Föld lakosságának csaknem egynegyedét fenyegeti súlyos árvíz, főleg a szegény országokban - állítja egy kutatás, amely a Nature Communications tudományos folyóiratban jelent meg kedden.
Már idén megtermelhetik országos villamosenergiaigényünk 5%-át a háztetőkre helyezett naperőművek, de ez akár megtízszerezhető lenne a megújulóenergia-közösségek széleskörű elterjedésével, amely egyúttal a magyar háztartások ellátásbiztonságát is erősítené a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint. A szervezet szerint a lakóközösségeknek szóló jelenlegi pályázati rendszerek mellett használatarányos hálózathasználati tarifarendszer bevezetésére, a szabályozási tesztkörnyezet kialakítására, valamint a közösségi részvétel erősítésére és egy olyan nonprofit közösségi energiaügynökség létrehozására lenne szükség, amely központilag támogatná az energiaközösségek létrehozását és működtetését.
Különös forróság vár ránk a héten, a 36-37 fok azonban még semmi ahhoz képest, amit Afrika egyes részein átélnek az emberek, Tunézia néhány városában például 45 fokban kell valahogyan megmaradni. Amikor a meleg miatt panaszkodunk, akkor érdemes egy kicsit elgondolkozni azon, hogy a nagyon távolinak tűnő klímaváltozás egyre több hőhullámot eredményez már most is, amelyek gyakorisága - más szélsőséges időjárási események mellett - csak még tovább fog fokozódni.
Hazai megújuló energiával fűti a Duna Aréna létesítményeit a Budapesti Közművek tulajdonában lévő Fővárosi Hulladékhasznosító Mű a vizes VB alatt. Az elfogyasztott távhőmennyiség, ami az Aréna fűtéséhez, melegvízigényéhez szükséges, kizárólag települési szilárd hulladék termikus hasznosításából származik - írja a Főtáv a közleményében.
Vízvisszatartással és a gazdák anyagi kompenzálásával óvná a Homokhátságot az elsivatagodástól és a biodiverzitás csökkenésétől az a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), akik szerint az európai uniós helyreállítási források felhasználásának újragondolására van szükség a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozása érdekében.
A karbonmentes „zöld” hidrogén az egyik kulcseszköze a klímavédelmi célok elérésének, hiszen előállítása és felhasználása nem jár üvegházhatású gáz kibocsátással. Továbbá olyan területeken is jól alkalmazható, ahol az elektrifikáció nem képes valós „zöld” alternatívát nyújtani, mint például a nehézgépjármű-közlekedés vagy az ipar. Az energiaár-krízis előtt a „zöld” hidrogén árban nem tűnt versenyképesnek a földgázból előállított „szürke” (vagy „kék”) hidrogénnel szemben 2030 előtt, jelen piaci körülmények között azonban megváltozott a helyzet.
Egymilliárd dollár értékű, karbonsemleges működésű gyárat épít a LEGO az Egyesült Államokban. A gyár fenntartása 100 százalékban megújuló energián alapszik majd, amit a létesítmény mellé épített napelempark biztosíthat - szerepel az ESG Today cikkében.
Sokféle aspektusból lehet megragadni azt, hogy egy ország jobban teljesít-e hosszú távon. Gazdasági szempontból rengeteg mutató van - például a GDP-növekedés vagy a foglalkoztatottság, ipari teljesítmény -, de ezek önmagukban nem tudnak egy teljes képet alkotni egy országról. Már csak azért sem, mert sem a társadalmi, sem a környezeti szempontokról nem mondanak túl sokat. Részben ennek kiküszöbölésére szolgálhatnak az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok, és az ehhez megalkotott mutatók, amelyek sokkal komplexebben értékelik az országokat. Az úgynevezett SDG szempontok összesen 231 mutatóval írják le, hogy mennyire fejlett és fenntartható egy ország. A KSH legfrissebb adataira támaszkodva ezekből mutatunk be néhányat, illetve azt, hogy hogyan változott Magyarországon például a nélkülözésben élők aránya, az oktatásra költött kiadások, az emberekbe vetett bizalom, a szállópor-szennyezettség, vagy a kutatás-fejlesztési kiadások.
Dánia egy mesterséges sziget építését tervezi, hogy az egész ország fogyasztásához elegendő, sőt még annál is több szélenergiát termelhessen. A 18 focipálya méretű szigeten 600 hatalmas szélturbinát építenének, a mesterséges építmény pedig 60 kilométerre a partoktól kapna helyet, hogy kihasználhassák az erősebb tengeri szelet - mutatja be videójában a terveket a World Economic Forum.
Németország miatt szenved a forint is, új történelmi mélypont a zlotyval szemben.
Megjelentek a friss béradatok.
Volt azonban, ami javított a számokon.
Az ukrán védelmi miniszter Szöulba látogatott.
Felfüggesztik a devizavásárlást.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
